MI TÖRTÉNIK, HA UNATKOZOL?

Kevés jelenség annyira megfoghatatlan s mégis oly fontos, mint az idő. Ebből a szempontból az idő hasonlít a levegőhöz. A levegőt sem látjuk, ha venni akarnál pénzért, csodálkozva néznének rád: „Levegőt? De hiszen az ingyen van!” Mivel csak az nem kerül semmibe, ami senkinek sem kell, a levegő olyasminek tűnhet, ami értéktelen, s nem is különösebben érdekes, hisz szagtalan, színtelen. Mintha nem is létezne. Valójában ritkásan álló atomok sokaságából áll.

Az idő szintén láthatatlan, színtelen és szagtalan, viszont – ellentétben a levegővel – nem bonthatjuk részecskékre. Egy évet 365 napra oszthatunk, 24 órára egy napot, egy órát 60 percre és így tovább, ám a legkisebb rész is csak az idő kicsiny darabkája marad. Nem csoda, hogy a tudomány egyik legfogasabb kérdése, hogy mi az idő. Ha egyszer nincsenek alkotóelemei, lehet, hogy az időt csupán az ember találta ki? Lehet, hogy csak azért hiszünk benne, mert órák számlálják a perceket? Ha így lenne, a világ valamennyi órájának megállításával az időnek is meg kellene állnia.

De tudjuk, hogy idő továbbra is lenne, csak órák híján már nem percekben, hanem estékben, nappalokban számolnánk. Nem azt mondanánk, „találkozzunk 18 órakor”, hanem azt, „találkozzunk napnyugtakor”. Az idő ugyanis valamiként a történéseket méri. És valóban, ha nemcsak az órákat, hanem minden történést is megállíthatnánk, akkor az idő is megállna. Ha egyszer akár meg is állhat, akkor nyilván lassulhat és gyorsulhat is. Amikor nagyon lelassul, unalmat érzünk.

Biztos vagyok benne, hogy te is örülsz a tanítási szüneteknek. Aztán amikor sok időd van, hamar rád tör az unalom. Mi történik ilyenkor? Mivel a szokottnál kevesebb a tennivaló, és hirtelenjében te sem tudsz mit kezdeni a felszabaduló idővel, kevesebb dolog történik veled. Az unalom rossz tanácsadó. Mivel nem szeretünk unatkozni, igyekszünk hamar kitölteni valamivel, nem ritkán haszontalanságokkal. Például az interneten lógunk álló nap, de mivel ezek nem valódi történések, hamarosan ismét unatkozunk.

(A folytatás az őszi számban olvasható)