CSALÁDBAN MARAD

A hangszerek is családban élnek. Nem szülő–gyerek viszonylatban, de testvéri „kapcsolatban”. Talán hallottál már testvérekről, akikre, ha egymás mellett állnak, azt mondják: olyanok, mint az orgonasípok. A legidősebb már lehet 150 centis, az öccse egy méter 20 centi, a kisebb húg egy méteres, s valahol a sor végén rúgkapál a legkisebb a maga 60 centijével. Az orgona legnagyobb sípjai hosszabbak egy hórihorgas embernél is, a legkisebbek csupán 15 centiméter körüliek. A nagyok sötét férfihangnál is mélyebben szólnak, a kicsik gyakran olyan magasan, amit ember nemhogy énekelve, de még sikoltva sem hallat.

Persze ilyen jellegzetességhez nem kell orgonának lenni. A fuvola hangja az emberi beszédhang tartományától fényesen csillogó magasságig terjed. De időnként hallunk a zenekarban valami rikító fuvolaszerű színt, amely mintha sípolna, esetleg madárhangot utánoz, máskor meg egy oktávval följebb ugyanazokat a hangokat játssza, mint a fuvola, ezzel megerősítve, kiemelve annak dallamát. Ez a kisfuvola hangja, és valóban kicsi, alig fele akkora, mint a fuvola. Hívják pikolónak is: piccolo [ejtsd: pikkolo] olaszul kicsit jelent. A zenekarban olykor mélyebb fuvolahang is megszólal: az altfuvoláé. A fuvola a szoprán hang magasságában játszik, annál mélyebben – mint az iskolai énekkarból is tudhatod – az alt szólam hallható. Ennek megfelelője ez a meghitten, érzelmesen daloló hangszer, az altfuvola. Zenekarban nem, de egyedül, vagy fuvolákból álló együttesekben láthatunk még hosszabb, a végén megcsavart fuvolát is. A basszusfuvola ugyan nem megy le a mély fúvós hangszerek, például a fagott hangtartományába, mégis igen mély érzetet kelt a hallgatókban. Az emberi fül ugyanis nem precíz műszer, amely fizikailag megméri a hang magasságát, hanem a környezethez viszonyít. Biztosan utánoztál már félelmetes, mély hangú oroszlánt. Annyira elmélyítetted a hangod, amennyire csak tudtad. A műszer nem oroszlánt mért volna, a körülötted állók azonban pontosan érzékelték, hogy dörgő-morgó hangot kell hallaniuk. Amikor a zeneszerző a kottába halkabb vagy hangosabb játékra utaló jeleket ír, nem csupán hangerőt, hanem hangszínt is sugall a zenészeknek.

A méret és a hangmagasság a vonósok családjában is összefügg. A hegedűk tudnak a legfeljebb emelkedni, az öt hanggal lejjebbről induló mélyhegedű már közelebb van az ember hangfekvéséhez. A gordonka a mélyhegedűnél – más néven brácsánál – egy oktávval lejjebb már a férfi beszédhang tartományában szól.

A nagysággal nemcsak méretet fejezünk ki. Sokszor mondjuk, más művészetekben is: nagy mű. Ez azonban nem azt jelenti, hogy csak egy egész estét betöltő opera vagy egy nagy zenekart foglalkoztató szimfónia lehet nagy mű. Miként nemcsak az egész falat betöltő freskó, a több embernyi magasságú köztéri szobor, sok száz oldalnyi regény nagy. Egy néhány soros vers, egy irkalap méretű rajz, festmény, egy néhány perces hangszeres darab vagy dal is lehet nagy mű. A szobrásznak néha egy tenyérnyi éremben kell annyit kifejeznie, mint egy hatalmas alkotásban. Ezért az értékért mondhatjuk akár egy versre, dalra is, hogy éremművészet.