AZ ÁLMOK NYOMÁBAN

Légvárat épít – mondjuk azokról, akik sokat álmodoznak, megvalósíthatatlan tervekről képzelegnek. Hiszen levegőből vagy a levegőbe lehetetlen várat építeni.

Az álmok világában azonban sok minden lehetséges, ott különös logika működik. Egyszer álmomban meseszereplőket szoroztam össze kolbászokkal. Ilyesmit talán ti is megéltetek. A jelenséget álomlogikának nevezik. A híres pszichológus, Freud (ejtsd: frajd) úgy vélte, az álmokban a vágyaink jelennek meg jelképesen, függetlenül attól, hogy megvalósíthatóak-e.

De mi a helyzet a rémálmokkal? Lehetséges, hogy az is a vágyainkat tükrözi, ha szörnyekről vagy üldözésről álmodunk?

Az ősi időkben az álmokat jóslatoknak tekintették. A jósok, papok és sámánok feladata volt, hogy a zavaros álmokból kihámozzák, milyen veszély vagy szerencse vár az emberekre. Sok pszichológus a rémálmokban is tudatalatti vágyakat, elfojtott rossz kívánságokat keres. Freud tanítványa, Jung úgy gondolta, álmaink egy közös, ősi tudásból táplálkoznak, és feladatuk, hogy felkészítsenek a jövőben várható eseményekre, veszélyekre.

Freud és Jung sokat írt az álomfejtésről, és olykor egészen másféle magyarázatokat adtak, mint a hagyományos népi jósok. A cigány álomfejtés szerint például kígyóról álmodni azt jelenti, hogy valaki sunyi dolgot tesz ellenünk, esetleg olyasmivel vádol, amit nem követtünk el. A pszichológiai álomfejtés azonban egyénenként másképp értelmezi a kígyó jelentését. Vallásos emberek számára bibliai utalás lehet, míg másoknál félelem vagy undor kapcsolódik a hüllőhöz.

Bár Freud elképzeléseit többször módosították és cáfolták, sok pszichológus ma is sikerrel használja gyógyító munkája során az álomelemzést. A terápián résztvevő embernek ilyenkor álomnaplót kell vezetnie; így kiderülhet, milyen elemek ismétlődnek rendszeresen.

Ti is kipróbálhatjátok, találtok-e valamilyen ismétlődést, ha minden reggel leírjátok álmaitokat egy füzetbe! Figyeljétek meg: néhány hét után sokkal több álomra emlékeztek, mint korábban!

(A folytatás a nyári számban olvasható)