BAGAMELLA

Élt a távoli királyságban egy gyönyörű lány, akit úgy hívtak: Bagamella. Annyira szép volt, hogy aki egyetlen hajszálát megpillantotta, rögvest beleszeretett, és nem győzött kedvében járni, kedveskedni neki.

A sok udvarló nap nap után újabb és újabb drága ékszerrel, ruhával, cipellővel halmozta el a szépséges Bagamellát. Ő pedig elfogadta a rengeteg ajándékot, de kacér mosolyánál többet cserébe senkinek sem adott. S mert hozzászokott, hogy mindenből a legjobb jut neki, biztos volt benne, férje csakis az ifjú trónörökös, a délceg Valcer herceg lesz.

Egy napon híre szaladt, hogy a herceg hosszában-keresztben beutazza a birodalmat, hogy méltó feleséget találjon magának. Ezt hallva Bagamella örömében összecsapta két tenyerét, és nyomban kidobta a kérők népes seregét. S hogy a találkozás tökéletes legyen, és a herceg azonnal beleszeressen, szépítkezni kezdett. Még jobban felvidult fésülködés közben, hallva a nyitott ablaka alatt tanakodó, kipenderített udvarlóhadat.

– Oh, sorstársaim a szívszomorúságban, a daliás Valcer herceggel mi nem vetekedhetünk!

– Bizony, epedő lángolásunk hiábavaló, hisz hamarosan királyi hitves lesz Bagamella!

– Szépségében többé már nem gyönyörködhetünk!

Hamarosan mind eloldalogtak, így nem hallhatták, amikor Bagamella kétségbeesetten felsikított:

– Jaj nekem! Mit vegyek fel?!

Mert a szépséges lánynak oly sok szép ruhája és ékszere gyűlt össze, hogy az is eltartott egy napig, míg az összes ruhásszekrényét kinyitogatta.

Bagamella nagy falitükre előtt pörögve-forogva sorra próbálgatta a kérőitől kapott ruhákat, ékszereket, cipellőket. Gyönyörű volt mindben, sőt úgy tűnt, minden egyes felpróbált ruha egyre jobban kiemelte szépségét. Sehogyan sem tudta eldönteni, melyik öltözetében találkozzon a herceggel.

– Ezt a fodrosat vegyem fel? Vagy a csipkéset? Mégis a szalagos volna jobb? Vagy a virágos szebben illik rám? Inkább a tarka, hisz oly színes, de mily fess ez a pöttyös is! Csinos ez a csíkos, a hímzett, de még jobb az aranyos! Jaj, és még cipőt sem választottam! Azt majd később, előbb a hajpántokat!

Valcer herceg gyorsan megtalálta a hozzá illő feleséget. A hetedhét országra szóló lakodalom után a pár boldogságban élt, az évek gyorsan teltek, sok gyermekük született, és lassan megöregedtek. A birodalomban pedig máig mesélik, hogy él valahol egy öregasszony, aki álló nap millió ruháját, ékszerét próbálgatja magányosan, bezárkózva.

Mesemondó | Horgas Judit

Hangos Szitakötő