HIDEG-MELEG

„Télen nagyon hideg van,
Nyáron nagyon meleg van,
Soha sincs jó idő,
Mindig esik az eső!”

Ismeritek ezt a népdalt? Kicsit túloz, de van benne igazság. Persze a lakásban jó idő van, de a fűtéshez és a hűtéshez energiára van szükség, amihez általában el kell égetni valamit (gázt, olajat, szenet), ami szennyezi a környezetet, és előbb-utóbb elfogy, ha kimerülnek a Föld tartalékai.

Nem lenne ilyen bajunk, ha oda költöznénk, ahol mindig enyhe az idő. Mit gondoltok, milyen messze lehet ez a hely? Több száz vagy több ezer kilométerre?

Sokkal közelebb – csak éppen lefelé kell elindulni. Nemcsak pár arasznyit, mint mikor ásunk a kertben, mert ebben a mélységben a talaj hőmérséklete még inkább a kinti levegőétől függ, vagyis télen hideg és nyáron meleg – bár egyik sem annyira, mint amit kint mérünk. 10–20 méterrel lejjebb viszont már mindig 10 °C körüli a hőmérséklet – ez még kicsit hűvös. Haladjunk még lejjebb! Sokszáz méterrel a föld alatt vannak a bányák, melyekben néhol már túl meleg van. A világ legmélyebb bányája, a dél-afrikai Mponeng 4 km mély, a hőmérséklet itt elérheti a 66 °C-ot. Ilyen forróságban a legedzettebb bányászok sem tudnának dolgozni, ezért külön jéggyárra van szükségük, hogy a járatok levegőjét hűtsék.

A pár méter kevés, a pár kilométer meg sok. Milyen mélyen van a pont kellemes? A választ a geotermikus gradiens adja meg. Mit jelent ez a kifejezés? Geo = föld; termo-, termikus = hővel kapcsolatos; gradiens = lépés (a régies „grádics” szavunk is innen ered). Arra utal, hogy a föld hőmérséklete (lefelé haladva) fokozatosan emelkedik. Mekkora lépésenként és mennyit? Emberi lépésekben (kb. fél méter) 15 ezred fokot, ami olyan kicsi, hogy még mérni is alig lehet, nemhogy érezni. Nagyobb lépésben mérve könnyebb elképzelni: 100 méterenként átlagosan 3 °C-kal melegszik a föld. Átlagosan – de nem mindenhol! Magyarországon ez az érték kétszer akkora, azaz 100 m-t haladva 6 °C-kal lesz melegebb, így 200 m mélyen 22 °C körüli hőmérséklet várható. Ez éppen jó! A lakások hőfokszabályzóját is ennyire szokták beállítani.

Költözzünk tehát a föld alá? Ahol nincs napfény, zöld növények, madárdal; nem tudjuk kinyitni az ablakot, hogy friss levegőt fújjon a szobába a szél? Ki szeretne így élni? A le- és feljutáshoz ráadásul lift kellene, ami árammal működik. De ha mi nem mehetünk le, akkor vajon a lenti jó idő nem tud feljönni? Tud, ha nem is lifttel.

Az egyik lehetőség a lakások fűtésére (vagy akár hűtésére!) a hőszivattyú. Azért hívják így, mert egy hideg anyagot még jobban lehűt, egy másik, meleg anyagot meg még jobban fölmelegít – „elszivattyúzza” a hőt. Úgy működik, mint a hűtőgép, ami egyik oldalon (belül) hideg, a másikon (hátul) meleg; és persze ugyanúgy áram kell hozzá. A hőszivattyú meleg oldala a lakás, hideg oldala lehet akár a kinti levegő is, de még jobb, ha lefúrt csövekkel elérik azt a mélységet, ahol mindig 10 fok van. És ha elszivattyúzzák az összes meleget a Földből? Ettől nem kell tartani! Bolygónk hatalmas, még a Mponeng is épp csak a felszínét karcolja meg, a benne tárolt hő pedig sokkal több, mint a világ összes házának fűtésigénye.

Még jobb lenne, ha a meleg szivattyúzás nélkül, magától jönne fel. Van erre is példa! A földre hulló csapadék beszivárog a talajba, a föld repedésein keresztül egyre mélyebbre jut, és közben fölmelegszik. A melegtől kitágul, szűkös lesz neki a hely, és igyekszik szabadulni, amerre tud – leginkább fölfelé. Magyarországon sokfelé találhatunk forrásokat, amelyekből magas hőmérsékletű víz, röviden hévíz vagy termálvíz tör elő. Tudtok ilyenről a közelben? Ezt lakások, üvegházak vagy halastavak melegítésére is lehet használni, sőt, ha elég forró, még áramtermelésre is. Itt is van egy bökkenő, csak éppen nem a víz fel-, hanem lejutásával. Az esővíz leszivárgása ugyanis hosszú folyamat, és ha hirtelen elhasználjuk az összes termálvizet, nem marad, ami felhozná nekünk a föld melegét. Ezért a már lehűlt vizet visszanyomják a földbe – nyomni kell, hogy elég gyorsan visszajusson. Persze ehhez is árammal működő szivattyú szükséges.

A hőszivattyú és a termálvíz okos felhasználása tehát nem egyszerű, és a villanyáramot se lehet kihagyni belőle. Megéri vacakolni vele? Megéri! A geotermikus energia (ugye, értitek a kifejezést?) nagy előnye, hogy nem fogy el és nem szennyezi a környezetet. Segít, hogy bent télen-nyáron jó idő legyen, kint pedig megmaradjon a napfény, a zöld növények, a madárdal és a friss levegő.