NÉZZÜK EGYÜTT Peter Paul Rubens képeit!

Vannak művészek, akik lassan dolgoznak, és életük során csak néhány mesterművet hagynak hátra. Peter Paul Rubens (ejtsd: pítör pól rúbensz) azonban sok képet készített, műveivel könnyedén megtöltött volna egy egész múzeumot. Amellett, hogy művész volt, diplomataként sokat utazott, több nyelven beszélt és hatalmas műtermet vezetett. A barokk stílus legjelentősebb mestereként ismert.

A barokk festmények tele vannak élettel, mozgalmas, élénk színekkel megfestett jeleneteket ábrázolnak. A barokk szó azt jelenti, hogy szokatlan vagy túldíszített, de Rubens esetében az érzelmekben gazdag kifejezésmódra utal. A képeken a legapróbb részleteteket is kidolgozta, például az anyagok mintáját vagy az ékszerek csillogását. Képein mindig akadnak részletek, amelyek megragadják tekintetünket, mert történeteket is felidéznek.

A festő 1577-ben, egy hatgyerekes család legkisebb gyerekeként született Németföldön. A nyüzsgő kikötővárosban, Antwerpenben (a mai Belgiumban) nőtt fel. Egy távoli rokona tájképfestő műhelyében leste el a festészet fortélyait. Hamarosan a város legkiválóbb festőcéhének tagja lett, ekkorra már öt nyelven beszélt, és sikeres festőként dolgozott. Huszonhárom éves korában Itáliába utazott, négy éven át tanulmányozta az ókori szobrokat és a nagy reneszánsz mesterek műveit. Az utazás erősen hatott művészetére. Festményei megörökítik a déli ragyogást, a meleg színeket, a fény–árnyék kontrasztot ezt hívják olaszul chiaroscuro-nak (ejtsd: kjároszkúró), és az emberi test lendületét, gyakran túlzó izmosságát. Rubens képein szinte hallani a zajt, érezni, ahogy fúj a szél. Az utazás során kötött ismeretségeinek köszönhetően a mantovai herceg udvari festője lett. Sok segítője és tanítványa volt, akik a vázlatai alapján festették a háttereket és a részleteket. Így rövid idő alatt hatalmas oltárképeket, portrékat és mitológiai jeleneteket készített európai megrendelőinek.

A poszteren látható képet azonban a források szerint a saját házában festette. Ezen a természet a főszereplő, de az emberek és az állatok mozgalmassá teszik a tájképet. A kép békés vidéki jelenetet ábrázol, valószínűleg a Brüsszel melletti Laeken (ejtsd: láken) falu környékét, itt volt Rubens birtoka. Megfigyelhető, milyen erősek, egészségesek és valósághűek a fejőlányok. Rubens gyakran ábrázolta a nőket telt idomokkal, ami akkoriban a szépség és a bőség, a jólét jele volt. A háttérben a táj drámai hatást kelt: a fenséges fák felett hatalmas, felhős az égbolt. Nézzétek a fényeket! Ahogy a nap áttör a felhőkön, megvilágítja a táj egyes részeit, a sötétebb részek árnyékban maradnak. Ez a fényhatás is a barokk stílus jellegzetessége, ami mélységet és érzelmeket ad a képnek. A festő természet iránti szeretetét és tiszteletét jelképezi.

Rubens sikeres és keresett portréfestő is volt, a kis képen látható férfi portréja sejtelmes címet visel: Egy férfi arcképe, valószínűleg építész vagy földrajztudós. Vajon honnan tudhatjuk a férfi foglalkozását? Észrevehetjük a képen elrejtett apró jeleket: az órát, az építészek körében használatos szögmérőt, egy pár körzőt, valamint egy rajzeszközt. Ezek utalhatnak a férfi szakmájára, de a bezárt óra a halandóság hagyományos szimbóluma.

A művész saját családját is megörökítette festményein. Ötvenhárom éves volt, amikor megismerte második feleségét, a tizenhat éves Helenát. Ő lett a festő kései múzsája, sok képén szerepel. A családi portré melegséget áraszt, a szereplők egymást figyelő tekintete gondoskodásról árulkodik. Rubens sikeres, jól öltözött férfiként jelenik meg, a gyermek (valószínűleg a fiúk, Frans) játékos mozdulatot tesz, így válik még természetesebbé a jelenet.