A SZALAGFŰTŐL A VÍZIDARÁIG

A nefelejcsnek pici virágai vannak, a liliomnak vagy a nősziromnak viszont akár arasznyiak. Nagyon meglepődnél, ha ezt egyszer fordítva tapasztalnád. De nem fogod, mert a nefelejcs virága mindig kicsi, hiszen azt örökölte őseitől, soha nem nő arasznyira, viszont a liliom sem fog soha nefelejcs mérettel szerénykedni. De azért a virágok esetenként mégis kisebbek vagy nagyobbak lesznek, mert külső körülmények, mint a fény, a hőmérséklet, a csapadék mennyisége is hat a méretükre.

Nézzünk néhány óriást! Az amazonasi óriás-tündérrózsa leveleinek méretével érdemelte ki az óriás jelzőt. Ennek a botanikus kertekben is megcsodálható növénynek 2–3 méter átmérőjű nagyperemű, erős, kerek levelei tutajként úsznak a víz tetején. A levél erősségének szemléltetésére egy kisgyereket szoktak ráültetni, s aztán ilyenkor kattognak is a látogatók fényképezőgépei. Szép, látványos virágai sem apróságok, hiszen a 25 centimétert is elérik, de csak két napig virítanak, finom illatot árasztva.

Más növények azzal hívják fel magukra a figyelmet, hogy virágaik vagy virágzataik fejlődnek hatalmasra. A világon a legnagyobb virága az óriás bűzvirágnak van, aminek átmérője a másfél métert is eléri. Az indiai üstököspálma fehér vagy sárga virágai nagyon kicsik ugyan, de sok millió van belőlük egy egyeden, melyek a pálma csúcsán egyetlen hatalmas, 2–3 méter magas, dúsan elágazó virágzatot alkotnak. A pálma csak hosszú évtizedek múltán virágzik. De az első virágzás egyben az utolsó is, mert a növény utána elpusztul.

Az Andok királynője egy bromélia-féle, ami impozáns megjelenése és hatalmas – 9–11 métert is elérő –, szinte királynői virágzata miatt kapta nevét. A virágzás több éven át is tarthat, de utána, mint minden broméliánál, rögvest bekövetkezik a pusztulás. De amíg él, akár 6 millió magot is termel.

A világ legnagyobb méretű növényét a tengerekben, óceánokban lelhetjük meg. Ez az óriás a Poseidon szalagfű, amely akár sok ezer éves, hatalmas méretű telepeket alkot. Nevével ellentétben nem fűféle, hanem a nálunk is ismert virágkáka rokona. Genetikai vizsgálatok igazolták, hogy egy Ausztrália partjai mentén talált, 200 négyzetkilométerre kiterjedő szalagfű telep egyetlen egyed, mert genetikai anyaga a terület bármely részéről vett mintában teljesen azonos. Gyöktörzzsel (rizómával) terjed, mint nálunk a Balatonban a nád.

No és a legkisebbek?

A világ legkisebb virágos növénye a gyökértelen vízidara, amely mindössze egy 1–1,5 mm átmérőjű kis gömböcske csupán. Ennek ellenére még virága is van, ami csak mikroszkóppal látható, és akkor képzeld el, hogy a magja mekkora lehet! De nincs is szüksége magra, mert anélkül, vegetatív úton szaporodik.

Ha egy virágos növény ilyen picuri, mekkora lehet a világ legkisebb fája? Szinte hihetetlen, de mindössze 5–6 centiméteres. Nagy szenzációnak számított, amikor felfedezték és felismerték, hogy az egy törpe fűz, aminek bár nincs faszerű megjelenése, viszont a szára fás, oldalágai is vannak. Ennek alapján minősíthető fának. Az északi sarkkör közelében, Grönlandon és más hideg sarkvidéki területeken fordul elő. Apró mérete a genetikai adottságon túlmenően annak is következménye, hogy jól alkalmazkodott az alacsony hőmérsékletű sarkvidéki környezethez, az anyagcsere folyamatai lassabbak, így szerves anyag termelésének üteme is mérsékeltebb, és mindez együtt eredményezi a kis méretet.