ÁLDOTT VAGY ÁTKOZOTT?

Már az ősember is áldásnak tekinthette a növényeket, amelyeknek valamelyik részét fel tudta használni, például megehette a termését, a lombjával a kunyhóját befedhette, vagy akár megágyazhatott vele magának. A Biblia is számos növényt emleget áldásként, különösen a gazdaságilag jelentőseket, illetve a vallási jelképrendszer elemeit, mint a búza, szőlő, len, olajfa, cédrus, füge, tölgy, gránátalma vagy tömjén. Manapság a haszonnövényeken kívül áldásosnak tartjuk például a gyógynövényeket is, melyek hatóanyagai sokféle betegségre szolgálnak gyógyírként, elég, ha csak a kamillára gondolunk, amiből készült teát talán már te is ittál, ha a hasad rendetlenkedett, vagy a hársfa virágából főzött teára, ha éppen köhögtél. De a fűszerként használatos növények – például a kakukkfű, sáfrány, bazsalikom, menta, szurokfű vagy éppen a citromfű – is kiérdemlik az áldásos jelzőt, hiszen ételeink ízét teszik finomabbá, élvezhetőbbé.

Vannak, amelyek inkább átkosként viselkednek. Ezek elsősorban másokon élősködnek. Ezt inkább kényszerből teszik, mert már elvesztették képességüket az önálló életre. Egyes élősködők csak a másik zöld növény által felvett szervetlen anyagokat és a vizet csenik el, míg mások a már kész szerves anyagokat. Ez utóbbiaknak még zöld színanyaguk sincs, ami a napfény fotoszintetikus hasznosítására szolgálna. Ilyen például az aranka, ez a sárga fonálként tekergőző, fojtogató gyilkos, ami bármilyen zöld növényre rátekeredik, és speciális szívógyökereivel elveszi a gazdanövénytől a szerves anyagot. Hazai növényeink közül klorofill nélküli élősködők még például a vajvirágfélék vagy a vicsorgók is.

Mások meg kedvesek, szépek, nagyon kedvünkre valók, néha mégis cudarul megnehezíthetik az ember, sőt, növénytársaik életét. Mitől lehet akár átkos egy ártatlannak látszó növény, ami amúgy nem élősködő? Például ha másokat elnyomva agresszívan terjeszkedik, ott is, ahol idegen.

Szemet gyönyörködtető szépsége lehet kertünknek az örökzöld bambusz. Miért baj, ha egy kis egzotikumot csempészünk a kertbe? Föld alatt kúszó gyöktörzsével a bambusz mindenfelé terjed. Ott is kidugja a fejét, ahol nem számítunk rá, mondjuk a veteményeskertben vagy a kerti utak kőlapjai közt. Csak úgy érdemes telepíteni, ha gondoskodunk róla, hogy terjedése szigorúan az általunk megszabott korlátok közt maradjon, amit különböző mechanikus akadályokkal tudunk elérni.

A sulyom világszerte előforduló vízinövény. Hosszú időn át mindenhol intenzíven irtották, mert szabályozatlan terjedése gátolta az adott vízi ökoszisztéma más fajait. Az irtás következtében azonban Európában az elmúlt száz évben erősen visszaszorult, s így mára – legalábbis hazánkban – védett faj lett. Fontos szerepet játszik a Tisza-tó életében, mert levelei a víz felszínén élőhelyet biztosítanak vízi rovarok és más állatok számára, termése számos állatfaj tápláléka, fotoszintézise biztosítja a víz megfelelő oxigénszintjét. Ennyiben áldásos a léte. Ugyanakkor – ha túlzottan elszaporodik – a víz felszínén kialakuló összefüggő levélszőnyege elzárja a vizek alsóbb rétegeit a fénytől s az oxigéntől, ami már átok, mert lehetetlenné teszi a vízi életet. A sulyom esetében szükséges időnként az ember beavatkozása, hogy az áldás és az átok közt meglehetősen bizonytalan határ inkább az áldás javára tolódjon.