BÖHÖMÖK ÉS POTOMOK – szórakoztató feladatok nyárra
Olvasd el vagy hallgasd meg a mesét itt.
EGYEDÜL VÉGEZHETŐ JÁTÉKOK
Huba titkos koncertje a szobádban
Válassz ki egy hangszert (vagy készíts hangszert háztartási eszközökből), és tarts titkos koncertet a szobádban, mintha Huba lennél a lépcsőfok-boltban. Játssz el egy rövid dallamot vagy ritmust, és közben figyeld, hogyan változik a kedved: utánozd, hogy a zenével együtt te is „nősz”, egyre bátrabb és egyre „böhömebb” leszel.
Állj a tükör elé, és játssz a testtartásoddal: görnyedj le, húzd be a nyakad, legyél „potom”, aztán egyre egyenesedj ki, nyújtózz meg, mosolyogj, és figyeld meg, hogyan változik az „én-méreted”. Találj ki hozzá kétféle hangot is: egy halk „potom-hangot” és egy bátor „böhöm-hangot”, és váltogasd ezeket.
Állj a falhoz vagy menj ki a napra, és figyeld a saját árnyékodat, miközben lég-ukulelét játszol (nem kell igazi hangszer). Próbáld ki, milyen mozdulatnál „nő” legjobban az árnyékod, és találd ki, hogy a bátor árnyékod hogyan „zenél”.
Hangszeres kincsvadászat otthon
Keress a lakásban minél több olyan tárgyat, amiből különféle hangot tudsz előcsalni (pohár, könyv, doboz, kanál stb.). Rakd ezeket sorrendbe úgy, hogy egy „Huba-dalt” játszol el: kopogtass, csörgesd, ütögesd a tárgyakat sorban, mintha a lépcsőn ülve zenélnél.
Rajzolj egy „böhöm-mérőt” papírra: alul a „nagyon kicsinek érzem magam”, felül a „nagyon nagy és bátor vagyok” jelzéssel. Színezd ki naponta egyszer, hogy aznap hol érzed magad a skálán, és rajzold mellé, hogy mi volt az a dolog, ami „felfelé húzott”.
Keress a szobában 3–4 „lépcsőfokot” (párnák, könyvhalmok, szőnyegszélek), és mozogj köztük: minden „lépcsőn” egy kis kihívást teljesíts (például tapsolj háromszor, ugorj egyhelyben, mondj egy bátorító mondatot magadnak). Figyeld meg, melyik „lépcsőn” érzed magad a legkényelmesebben.
Potom–böhöm rajzcsere az emlékeidben
Készíts két rajzot: az egyik egy helyzetet ábrázoljon, amikor kicsinek és bizonytalannak érezted magad, a másik pedig ugyanazt a helyzetet, de úgy, hogy most már „böhöm” vagy és magabiztos. Találd ki, mi változik a testtartásodon, a beszédeden vagy a környezeteden a két rajzon.
Válassz egy számodra kedves dalt, tedd be fülhallgatón, és képzeld el, hogy te vagy Huba, aki kilép a bolt ajtaján. Sétálj a szobában vagy az udvaron, és minden refrénnél csinálj valami bátor mozdulatot (karfelemelés, ugrás, pörgés).
Válassz egy járdát, udvart, parkot, ahol tudsz sétálni, és haladj kétféle járással: nagyon apró, bizonytalan „potom-lépések” után válts széles, ruganyos „böhöm-lépésekre”. Figyeld meg, hogyan változik a hangulatod és a levegővételed a kétféle járással.
Ha van lépcső a közelben, számold meg, hány lépcsőfok van, és minden fokon mondj egy bátorító szót (például: „megy!”, „tudom!”, „merem!”, „csinálom!”). A legfelső lépcsőn állj meg, és „játssz” a levegőben ukulelét, mintha az utca közönségének zenélnél.
Rajzolj vagy képzelj el egy nagy kört a földön: ha a körön belül futsz, légy „potom” – kicsi lépések, halk mozgás –, ha kilépsz a körből, válts „böhöm” futásra – nagyobb lépések, karlengetés. Váltogasd a körbe be- és kilépést, mintha a saját bátorságod határán lépnél át oda-vissza.
Menj ki napsütésbe, és figyeld meg, mikor a leghosszabb az árnyékod, mikor érzed magad „óriásnak”. Próbálj különböző pózokat: mintha lépcsőn ülnél, játszanál, guggolnál, és nézd, hogy az árnyékod hogyan változtatja a „méretedet”.
CSALÁDDAL JÁTSZHATÓ, KREATÍV FELADATOK
Kérd meg a családtagjaidat, hogy rövid időre legyenek „járókelők” a képzeletbeli lépcsőn: ülj le valahol (küszöb, terasz, lépcső), és játssz nekik valamilyen egyszerű ritmust tapsolással, koppantással vagy hangszeren. Kérd meg őket, hogy mondjanak egy-egy bátorító mondatot („tetszett”, „csináld még”), és figyeld meg, hogyan „nősz” tőle.
Böhömök és potomok kinti színháza
Találjatok ki közösen egy rövid jelenetet, ahol az egyik szereplő „potom”, a másik „böhöm”, és a végén kiderül, hogy ki kicsoda valójában. Játsszátok el a kertben, udvaron vagy parkban, egyszerű kellékekkel (sapka, sál, faág mint ukulele).
Induljatok családi sétára úgy, hogy időnként „méretet” cseréltek: aki eddig csendes volt, próbáljon bátrabban előre sétálni, aki mindig „böhöm”, most menjen egy kicsit lassabban és figyeljen a többiekre. Beszéljétek meg közben, ki mikor érzi magát „kicsinek” vagy „nagynak”.
Készítsetek együtt kis kártyákat rövid üzenetekkel (például: „Merj játszani!”, „Az vagy, aminek látod magad.”, „Nem kell tökéletesnek lenned, hogy jó legyél.”). Rejtsétek el ezeket egymásnak a lakásban vagy a kertben, és játsszatok „kincskeresőt”, ahol minden megtalált kártyánál elmondjátok hangosan az üzenetet.
Találjatok ki kétféle családi pózt: az egyik képen mindenki „potom” (összegörnyed, kicsinek mutatja magát), a másik képen mindenki „böhöm” (nyújtózik, nevet, bátran pózol). Nézzétek meg egymás után a két fotót, és beszélgessetek arról, melyiknél érzitek jobban magatokat.
Menjetek ki egy parkba vagy udvarra, és figyeljetek, milyen „hangszereket” találtok kint: kavics, faág, kerítés, pad, falevél. Játsszatok közösen „természet-zenekart”, ahol mindenki választ magának egy tárgyat, és együtt „lépcső-zenekart” csináltok Huba tiszteletére.
Üljetek le körbe, és egymás után mutassatok egy mozdulatot, ami azt fejezi ki, hogy valaki hirtelen bátor lett (például mellkasra tett kéz, nagy lépés előre, karlengetés). A többiek próbálják kitalálni, mit jelent a mozdulat, majd közben meséljétek el, ki mikor érzett hasonlót, mint Huba, amikor kilépett a boltja ajtaján.