Családi  titkok, legendás sorsok

Az irodalom rengeteg alkotása családi kapcsolatokról, a rokonok ragaszkodásáról vagy éppen viszályáról szól.

Gondolkoztál már azon, hogy a te családod történetéről is regényt lehetne írni? A nagyszüleid és dédszüleid sorsáról? A családi legendákról, titkos történetekről, amikről senki sem beszél nyíltan? Nos, van egy irodalmi műfaj, ami pontosan ezekre a kérdésekre épül: a családregény.

A családregény nem csupán történet, hanem igazi utazás a múltba. Nagyszülők, szülők és a gyerekek sorsa összefonódik, és a családi titkok, képességek vagy éppen terhek nemzedékről nemzedékre öröklődnek. Ezek a regények megmutatják, hogy az emberi sorsot nemcsak a saját döntéseink, hanem felmenőink története is befolyásolja.

Gabriel García Márquez (ejtsd: gábriél gárszíá márkez) Száz év magány című könyve is családregény. Az író Kolumbiában született, és regényével egy csapásra ismertté tette a latin-amerikai irodalmat. Miért olyan nagy hatású és különleges? Mindenekelőtt mert a valóság és a mese, a hétköznapi és a csodálatos összekapcsolódik. Olyan, mintha álomvilágban játszódna a történet, ahol tulajdonképpen szinte minden megtörténhet, semmin nem lepődik meg senki. Ezt a stílust mágikus realizmusnak nevezzük. Persze, minden jó elbeszélés írója képes realisztikusan, vagyis valósághűen ábrázolni: megjeleníteni valakit, aki épp belép egy szobába vagy feldúltan kirohan onnan. A pontos leírás azonban keveredhet a varázslatossal, az álommal, a képzelet teremtette lényekkel és eseményekkel. A mesékben, de még a horrorban is ezt tapasztalhatod. Varázsvilágba, mágiába röpít.

Még a szereplők nevei is keverednek, ismétlődnek, és a történet szertelenül ugrál az időben. A két ős-szereplő, Úrsula és José Arcadio Buendía (ejtsd: urszula és hozé árkádió buendíja) unokatestvérek, mégis szerelemre lobbannak és összeházasodnak. Ők alapítják meg a Buendíák nemzetségét. Új életet akarnak kezdeni, ezért néhány barátjukkal elhagyják szülőföldjüket. Hosszú vándorlás után egy Macondo (ejtsd: makondó) nevű, elszigetelt falucskát alapítanak az őserdő mélyén. A falu és a család sorsa párhuzamos: a kezdeti ártatlanság és békesség helyét lassan átveszi a pusztulás és a magány. A falu története tele van háborúkkal és konfliktusokkal, amik a családtagok sorsát is megpecsételik. Macondo Kolumbia és Latin-Amerika szimbóluma is: létrejön, virágzik, hanyatlik, végül elpusztul.

Ahogy a cím is jelzi, a regény elsősorban a magányról szól. A Buendía család minden tagja egyedül van. Hiába veszi őket körül a család, a közösség, a szereplők magányosak maradnak. Még a szerelem sem hoz igazi megoldást, mintha a magány elkerülhetetlen, sőt, örökletes átok lenne. Úrsula a család megélhetéséért küzd, a mindennapok gondjai gyötrik, míg férje, José Arcadio találmányokon töri a fejét és álmodozik. Úrsula nem tudja megosztani férjével az aggodalmait, de nem érdekli José Arcadio zseniális felfedezése sem, hogy a Föld kerek.

Két fiuk születik: José Arcadio (mint az apja) és Aureliano, valamint egy lányuk, Amaranta. A későbbi generációk során ezek a nevek (Úrsula, José Arcadio, Aureliano és Amaranta) ismétlődnek a leggyakrabban a családban. Nemcsak a nevek, néhány esemény is vissza-visszatér, mert bizonyos tulajdonságok és hajlamok generációról generációra felbukkannak, így az olvasó sokszor elbizonytalanodhat, hogy most éppen kiről is olvassa a történetet. Ilyen ismétlődő elem például az is, hogy az egyik családtag nem akar beszélni vagy földet eszik.

A Buendía családnév spanyolul azt jelenti, hogy ’jó nap’, a mű címében pedig megjelenik, hogy száz évet ölel fel a regény. A család története hét generáción keresztül, száz éven át bontakozik ki, mégis úgy tűnik, mintha egyetlen hosszú nap leforgása alatt zajlanának az események. Minden állandóan ismétlődik, körbe-körbe jár.

A Buendíák barátja Melchiades (ejtsd: melkiádesz), a vándorcigány is újra meg újra felbukkan Macondóban, és látogatásaikor mindig csodás találmányokat hoz, például jeget vagy mágnest, amit még senki nem látott az őserdő mélyén.

Melchiades írja meg a Buendía család történetét, méghozzá különleges, szent nyelven: szanszkritül. De hogyan ismerhetné ezt a holt nyelvet, amiről egyébként állítja, hogy az anyanyelve? Hány éves akkor? A családregény végén az utolsó Buendía megfejti Melchiades írását. Az olvasott szó megelevenedik, a pusztulást hozó vihar pedig lecsap Macondóra. Az utolsó Buendía és a könyv olvasója egyszerre ér a történet végére.