EGY HÍJA A BOLDOGSÁGNAK

Hol volt, hol nem volt, tán az Üveghegyen is túl élt egyszer egy szegény árva… kezdhetnénk a mesét, csakhogy nem kell ilyen messzire mennünk. Az Óperenciás-tengeren innen, a közvetlen környezetünkben is sok-sok árva vagy elhagyott gyerek él. Van, aki már újszülött korában elveszíti a szüleit, mert haza sem viszik a kórházból. Más később, betegség vagy baleset miatt marad magára. Ha nincs, aki gondoskodjon róluk, állami gondozásba kerülnek.

Olyan meséről is biztosan hallottál már, amelyikben a királyi párnak hosszú éveken át nem születik gyereke. Szépek és gazdagok, mindenük megvan, amit kívánnak, csupán egy híja van a boldogságuknak. Aztán eljön a jótündér, vagy a varangyos béka ad tanácsot, és láss csodát: hamarosan megérkezik az aranyhajú kiskirályfi vagy királylány. A valóságban is meglehetősen gyakori, hogy különböző okok miatt egy párnak nem lesz gyereke, hiába vágynak rá. Az is lehet, hogy bár van saját gyerekük, úgy érzik, szeretnének segíteni vagy nagyobb családot akarnak. Jótündér és béka helyett ők a gyámhivataltól kérhetnek segítséget, ha úgy döntenek, örökbe fogadnának egy gyereket.

Ez persze korántsem egyszerű. Bár királyi gazdagság nem szükséges hozzá, az örökbefogadó párnak bizonyítania kell, hogy képes gondoskodni a gyerekről, és itt ne csak arra gondolj, hogy ennivalót, ruhát, iskolatáskát vesznek neki, hanem hogy játszanak, tanulnak vele, ápolják, ha megbetegszik és megvigasztalják, ha szomorú, vagyis úgy viselkednek, mint az igazi szülők. Erre a feladatra fel kell készülniük, fontos sok mindent megtanulniuk, hogy mire megérkezik a várva várt jövevény, minden készen álljon. A legnehezebb talán az, hogy az örökbefogadott gyerek ne érezze vendégnek magát – hiszen a vendégek előbb-utóbb odébbállnak, hazamennek. Az örökbefogadó szülők dolga olyan otthont teremteni, ahol a gyerek úgy érzi: hazatalált.

Ha egy pár örökbe akar fogadni, eldönthetik, hogy kisbabát szeretnének vagy nagyobb gyereket. Gyakran előfordul, hogy olyan pici korban kerül a családhoz egy gyerek, hogy később nem emlékszik a vér szerinti szüleire. A felnőttek ilyenkor elhatározzák, hogy vagy titokban tartják az örökbefogadást, vagy elárulják a gyereknek az igazságot. Ez nagyon nehéz kérdés – te a felnőttek helyében hogyan döntenél? És ha az örökbefogadott gyerek volnál? Jobban szeretnéd tudni az igazat?

(A folytatás a tavaszi számban olvasható)