ELMÉNK BŰVÖS EREJE

Hipnózist valószínűleg már mindenki látott filmen. Jön valami gyanús küllemű figura, meglenget egy madzagra fűzött tárgyat a kiszemelt ember orra előtt, majd mindenfélére utasítja. Például, hogy csengőszóra kotkodácsoljon vagy szeressen bele egy kellemetlen alakba (esetleg magába a hipnotizőrbe), vagy öljön meg valakit. A hipnotizált pedig a legtermésze-tesebben végrehajtja a képtelenségeket.

Most következne az a rész, ahol tudományosan bizonyítjuk, hogy a hipnózis csupán ügyesen kitalált mese. Csakhogy ez sem igaz. Hipnózis létezik, sőt a modern pszichológiában és orvostudományban is használt, egyre népszerűbb módszer.

Hipnózissal, legalábbis hasonló, úgynevezett módosult tudatállapotokkal szinte minden törzsi kultúrában találkozhatunk. Számos vallási, beavatási vagy harci szertartás alapja. Egyes afrikai törzsek tagjai beavatáskor hosszú tűket döfnek magukba – egyfajta hipnotikus állapotban, mert így jóval kevésbé érzik a fájdalmat.

Tulajdonképpen módosult tudatállapotnak nevezhető minden alkalom, amikor a valóságot nem a megszokott módon érzékeljük. Ilyen az alvás is, de ide sorolható a meditáció, az elmélyült olvasás vagy a nappali ábrándozás. Biztosan veled is előfordult már, hogy óra közben elábrándoztál, és mire feleszméltél, fogalmad sem volt, miről van szó.

(A folytatás az őszi számban olvasható)