JUSTITIA LABIRINTUSÁBAN

A gyerekek védelmével a 19. század végéig alig foglalkoztak. A nagykorúság eléréséig a gyerekeket szüleik tulajdonának tekintették, és nem biztosítottak számukra hivatalos védelmet, ha bántalmazták vagy elhanyagolták őket. Az első világháború (1914–1918) után az árván maradt, éhező gyerekek tömege miatt azonban új törvényeket hoztak, és különféle szervezeteket alapítottak, amelyek gondoskodtak a szerencsétlen sorsú kicsikről.

Manapság is sok gyerek fordul meg különböző okok miatt a bíróságon, és félelmetesnek találhatja a régi épületek komorságát, a furcsa, hosszú ruhát (tallárt) viselő bírót. A bírósági ügyek gyakran bonyolultak, évekig is elhúzódhatnak, még a felnőttek is úgy érzik magukat, mintha labirintusban kanyarognának. Mégis: a bíróságokon dolgozók egyik legfontosabb feladata a gyerekek védelme.
pártatlanság
A nagyobb európai bíróságok előcsarnokában gyakran látható Justitia (ejtsd: jusztícia), a jog és igazságosság római istennőjének szobra. Az antik mitológiában Justitiát bekötött szemmel, bal kezében mérleggel, jobb kezében karddal ábrázolták, néha kígyó is tekereg a lábánál, és az istennő az állat fején tapos. A mérleg jelképezi, hogy a bírónak döntenie kell jog és jogtalanság kérdéseiben, s egyensúlyt tartva kinek-kinek érdemei szerint ítélkeznie. A bekötött szem a pártatlanságra utal. A kard figyelmeztet, hogy az istennő lesújt a bűnösökre, és megvédi az ártatlanokat. A letaposott kígyó mutatja, hogy távol tud tartani magától minden kísértést. Ezek a követelmények ma is érvényesek, és a bírák ennek szellemében hozzák meg döntéseiket.

A polgári és büntetőperekkel először a járásbíróságokon foglalkoznak. A polgári perben a felperes indítja a pert az alperes ellen, és mindkét felet ügyvéd is képviselheti. Ha magánszemélyek nem tudnak megegyezni valamilyen kérdésben, a polgári törvénykönyv szerint eljáró bíró tesz köztük igazságot. A büntető pert az állam képviseletében az ügyész indítja a vádlottal szemben, akit azért neveznek így, mert valamilyen bűncselekmény elkövetésével vádolják. A vádlottat védőügyvéd is képviselheti. A bíró ilyenkor a büntető törvénykönyv alapján hozza meg ítéletét. Mindegyik perben részt vehetnek tanúk, és ha az ügy bonyolultsága indokolja, szakértők is.

…

(A folytatás az őszi számban olvasható)