MÉLYHŰTÖTT EMBEREK?

Télen többnyire minden lelassul. Az állatok kevésbé fürgék; a növények életműködései is leállnak. Mindez összhangban van az általános természeti törvénnyel, hogy hűtéssel a folyamatok lassíthatók, melegítéssel gyorsíthatók. Hideg vízben nem lehet főzni – pontosabban lehetne, csak olyan lassú minden oldódás, puhulás, keveredés, hogy egy hónap alatt sem lenne kész a leves.

Próbáld ki! Ugyanolyan filteres teára – akár fekete, akár gyümölcstea – önts az egyik pohárba hideg csapvizet, a másikba forrót. Hagyd állni! Ne kevergesd, csak figyeld! Nézd meg a különbséget fél perc múlva, majd két nap múlva!

Hidegben az élelmiszereinket és ételeinket károsító baktériumok és gombák is lelassulnak; lassabban romlik meg az étel, lassabban lesz penészes a gyümölcs. A hűtés tartósít. Amikor még nem volt hűtőszekrény, pincében vagy jégveremben tárolták az ennivalót.

Ma már szinte elképzelhetetlen a háztartás hűtőgép nélkül. Gyakran kettő is van, az egyik csak hűt, a másik fagyaszt. A sima hűtőben 5 Celsius fokos a hőmérséklet. Celsius svéd természettudós ötlete volt, hogy a jég olvadásához és a víz forrásához igazítsuk a hőmérséklet mérését. Nem mindenhol ezt a skálát használják, az Amerikai Egyesült Államokban például a Fahrenheit német fizikus által kidolgozott skála a megszokott.

Amikor a mormoták, pelék vagy denevérek téli álomba merülnek, nagyjából a normál hűtőgép hőmérsékletére hűlnek le. Ebben az állapotban minden életfolyamatuk, a lélegzésük és a szívverésük is nagyjából a tizedére lassul. Így vészelik át táplálkozás nélkül a telet.

10 ^oC-os hőmérséklet-emelés nagyjából kétszeresére gyorsítja a folyamatokat (az oldódást, a párolgást, a keveredést, a kémiai reakciókat stb.). A 10 fokos hűtés viszont a felére lassítja. Számold ki, hogy ha egy pele testhőmérséklete 36 ^oC-ról 26-ra, majd 16-ra, majd 6 ^oC-ra csökken, hanyadrészére lassulnak az életfolyamatai!

A fagyasztó hűtőgépekben jellemzően -18 ^oC van. Minthogy a víz fagyáspontja 0 ^oC, a fagyasztókban az élelmiszerek víztartalma is jéggé fagy.

Ha mélyhűtőbe tennénk egy mormotát, elpusztulna. Mérsékelt hűtés hatására csak lelassulnak az életfolyamatai, de fagyasztva megállnak. Nem így a medveállatka! Ez a nagyjából fél mm-es kis lény vizes környezetben él ugyan, de ha nagy szárazság van, teljesen kiszárad, apró gömböcskévé zsugorodik, és akár egy évtizedig is életben marad. Sőt, ebben az állapotban olyan ellenállóvá válik, hogy nyugodtan betehetjük nemcsak a fagyasztóba, de még a cseppfolyósított levegőbe is, amely -200 fokos. Ha onnan kivéve hagyjuk átmelegedni, és nedvességet is kap, megint aktív lesz, mintha semmi sem történt volna.

Friss zöldséget, gyümölcsöt nem jó betenni a fagyasztóba. Felolvasztva vizes pép lesz belőle, és az íze, színe, állaga sem olyan, mint frissen volt. Ugyanezért a mélyhűtőből egyszer már kivett élelmiszereket sem ajánlatos felolvadás után visszatenni. Ha a boltban mélyhűtött húst vagy zöldséget veszünk, azt másképpen fagyasztották meg.

Amikor a víz szokásos körülmények között jéggé fagy, kitágul. A jégben lévő vízmolekulák megfagyáskor úgy rögzülnek egymáshoz, hogy együtt végül több helyet foglalnak el, mint folyékony víz állapotukban. Ezért reped szét a vízvezeték, ha megfagy benne a víz, s ezért aprózódnak a téli hidegben a sziklák, ha előtte a repedéseikbe víz szivárgott.

A hús vagy zöldség élőlények sejtjeiből áll, ezért magas a víztartalma. Ha beteszem a mélyhűtőbe, egy óra alatt megfagy. De közben a benne lévő víz a jéggé váláskor kitágul és szétrepeszti a sejtek külső-belső szerkezeteit, létfontosságú hártyáit. Ez a káros változás a fagyott húson vagy zöldségen még nemigen látszik, ám ha felolvasztjuk, tapasztaljuk, hogy egészen megváltozott.

A mélyhűtött élelmiszerek éppen ezért nem így készülnek. Nem fokozatos, hanem gyorsfagyasztással. A hűtés rendkívüli gyorsasága miatt a víznek nincs ideje jégkristályokká alakulni. A gyorsfagyasztott víz nem tágul ki, nem roncsolódnak a sejtek, ezért felolvasztva majdnem az eredeti állapotot látjuk viszont.

Az orvosok már régóta gondolkoznak azon, hogy a hűtés lassító hatása hogyan bővíthetné a gyógyítás lehetőségeit. Hiszen ha egy embert – károsodás nélkül – le tudnánk hűteni, a kórokozók mérgező hatása és a létfontosságú szervek sérülés miatti pusztulása is sokkal lassabb lenne. Több idő maradna a beavatkozásra, a gyógyszerek bejuttatására vagy az életmentő operációra. Volt, hogy azért nem tudtak megmenteni egy fiatalembert, akit veszekedés közben szíven szúrtak, mert nem volt elég ideje a sebésznek. „Ha hibernáljuk, és több időnk van, megmenthettük volna” – mondta az orvos.

Mi az a hibernálás? A latin szó ’lehűlést, lehűtést’ jelent. A téli álmot alvó állatok szaknyelven hibernált állapotban vannak. A hibernáció képessége azonban csak bizonyos állatokra jellemző. Nem lehet akármilyen élőlényt csak úgy lehűteni. Ha az ember testhőmérséklete a normális 36-37 ^oC-hoz képest egy-két fokot csökken, nagyon fázik és didereg. De ha már csak 30 fok körül van, elalszik – tulajdonképpen elájul –, a légzése ritkul, a szíve összevissza ver. 25 fok körül a szíve fölmondja a szolgálatot, és az illető meghal. Ezt fagyhalálnak hívjuk, de nem olyan értelemben „fagy”, mint amikor a víz jéggé válik.

Jogos hát a kérdés, hogy megoldás lehet-e a gyorsfagyasztás. Ha például egy rákos beteget a halál beállta után nagyon hamar gyorsfagyasztanak – például folyékony levegőbe merítéssel –, talán károsodás nélkül tartósítható a teste. És ha az orvostudomány fölfedezi minden rákfajta gyógyításának módját, és fölmelegítik ezt a mélyhűtött embert, az orvosok meg tudják gyógyítani.

De technikailag van-e lehetőségünk egy 70 kg-os embert olyan gyorsan lefagyasztani, mint egy darab húst vagy egy marék zöldséget?
Ha nem egy pillanat alatt fagy meg a sejtekben lévő víz, akkor szabályos jég lesz belőle, ami a kitágulás miatt szétrepeszti az élő sejtek külső-belső hártyáit. Elég bizonytalan, hogy egy ilyen tömegű test minden testrészének minden sejtjében sikerül egy villanás alatt megdermeszteni a vizet. Ha ez nem sikerült, a lefagyasztott ember tele lesz olyan belső sérülésekkel, amelyek miatt mégiscsak életképtelen.

Próbálkozások mindenesetre vannak. Egy amerikai fizikatanár 1964-ben megjelent könyvében elemezte a gyógyíthatatlan betegek gyorsfagyasztásának lehetőségeit. Tíz évvel később ez az ember meg is alapította a Krionika Intézetet. (A görög krio szó jelentése ’fagy’.) Azóta ebben az intézetben, de máshol is működnek lefagyasztott embereket tároló cégek. Becslések szerint már több száz ilyen ember – pontosabban a rokonaik – várják az orvosi technika olyan fejlődését, amely reménytelivé teszi a felolvasztást. Ilyen újraélesztésről azonban még nincs tudomásunk.