NÉZZÜK EGYÜTT KONDOR BÉLA KÉPEIT!

A legtöbb művész szeret játszani. A játék nemcsak a tanulásban, az alkotásban is fontos: ötletek és megoldások meríthetők belőle. Kondor Béla egész világot épített meseszerű figurákból és játékszerekre emlékeztető szerkezetekből.  

A Képzőművészeti Főiskolán előbb festő szakra járt, aztán átiratkozott a grafikus osztályba. Már tanulóévei alatt kialakította önálló és összetéveszthetetlen kifejezésmódját. Aprólékosan kidolgozott rézkarcokat is készített, és minden műve eltért az akkoriban kötelező valósághű ábrázolástól. Magányos alkotónak tartották, holott csak egyéni stílust dolgozott ki.

Gyerekkorában pilóta akart lenni, felnőttként rovarszárnyú repülőket alkotott, gyakran ábrázolt szárnyas lényeket, és nem csak angyalokat. Az új felfedezések, találmányok iránti lelkesedő festő még az első orosz műholdnak is szentelt művet. Mesevilágában olykor szörnyekre emlékeztető szerkezetek, gépek is repülnek.

Kondor Béla a művészeti képzés előtt villanyszerelőként dolgozott, és technika iránti érdeklődését megőrizte. Sokat olvasott, sok nagyszerű irodalmi művet illusztrált, és maradandó értékű verseket írt. Zenélt is, saját kezűleg épített hangszereken játszott. Vendégei meglepetésére a műtermében orgona állt, amit gyakran meg is szólaltatott. A rendkívül sokoldalú Kondor a kávéházban legszívesebben az autókról és motorokról szóló újságokat böngészte, és otthon repülőgépmodelleket épített. Utolsó éveiben a fényképezés is érdekelte, így „építményeit” megörökítette.

A Férfi konstrukcióval című képen az építő és műve jelenik meg. A kusza vonalakból álló szerkezet akár egy jövendő épület váza is lehet. A büszke alkotó kezében „lebegő” konstrukció könnyűnek tűnik, és harmonikus. A hatalmas férfialak mögött a háttérben mintha a dombról lefelé vágtató vadnyugati hőst látnánk. Itt is összefonódik hát Kondor érdeklődése a technikai újítások, vagyis a jövő lehetőségei és a múltbeli hősök, mesterek, a legendás alakok iránt.

(A folytatás a téli számban olvasható.)