PATTOGÓ OSTOR

Van cirkusz, ahol csak emberek szerepelnek, s az ő ügyességüket csodálja a közönség, de sokak számára elképzelhetetlen a cirkusz állatok nélkül. Lélegzetelállítóan izgalmas vagy megmosolyogtatóan kedves lehet egy oroszlán vagy majom produkciója. És bizonyára fölmerül ilyenkor a kérdés: „hogy a csudába tudták megtanítani” az állatnak a produkciót.

Hogyan tanulnak az állatok? Ugyanúgy, mint az emberek? Részben igen, részben nem. Mivel nem tudnak beszélni, elmagyarázással semmire sem jutunk. Bár például a bakon ülő kocsis szavait valamennyire értik a lovak és az ökrök. A kutyák egész sor parancsszót megtanulnak. Ha jól idomított kutya a „marad” hangsort hallja, nem megy tovább, még akkor sem, ha a gazdi tovább ment. Persze nem magát a szót érti, hanem a helyzetet. Ha ugyanezt a „fut” szóval összekapcsolva tanították volna neki, akkor is működne. Gyakorlatlan gazdik sokszor „elmagyarázzák” nem engedelmeskedő kutyájuknak a parancs értelmét, mintha emberhez szólnának: „mondtam, hogy nem jöhetsz tovább!”, vagy „nem érted, hogy egy lépést se?”. Ahelyett, hogy következetesen a „marad” szót használnák.

Ha valaki nagyon gyors mozdulattal elkapja a váratlanul felé dobott vagy leeső tárgyat, azt mondjuk, „jók a reflexei”. De a tudomány kicsit mást hív reflexnek. Például, ha beállsz a zuhany alá, s hideg víz zuhog a nyakadba, önkéntelenül mély levegőt veszel. (Próbáld ki!) Vagy ha valaki hirtelen a szemed elé kap a kezével, pislantasz, vagyis egy pillanatra becsukod a szemedet. Ez fontos a szem védelme érdekében. Ezek a reflexek a szervezeted hirtelen válaszai valamilyen hatásra. Nincs idő az átgondolásukra, de nincs is rá szükség. Ezek a reflexes mozgások velünk született tulajdonságok.

Ha egy kölyökkutyának azt mondod, „ül”, semmi se történik. Számára a hangsornak nincs jelentése. De ha tízszer-hússzor-százszor megismétled, és amikor kimondod a szót, lenyomod a kiskutya fenekét a földre, a két dolog összekapcsolódik.

Megtanulja, mit kell tennie, ha elhangzik ez a szó. Nagyon fontos, hogy a kiskutya mindig simogatást (vagy más jutalmat) kapjon, amikor engedelmeskedik a parancsszónak. Fontos, hogy jó érzése legyen ezzel kapcsolatban, másképp nehezen alakul ki benne, hogy az adott szóra mit kell tennie. De ha kialakult, abban a pillanatban, hogy meghallja, le is ül.

Ez is reflex, hiszen itt is az történik, hogy valami automatikusan kivált egy választ. Van azonban egy nagy különbség. Az utóbbi reflex csak akkor működik, ha előtte sokszor ismételtük a parancsszót és a kiskutya fenekének lenyomását. Ez a sokszoros ismétlés – vagyis egyfajta tanulás – a feltétele, hogy a reflex működjön. A másiknak – a hideg zuhany miatti mély lélegzetvételnek vagy a védekező pislogásnak nincs ilyen feltétele.

A cirkuszi állatok produkciói mind ilyen tanulásos reflexeken alapulnak: összekapcsolódik egy szó vagy tárgy látványa, vagy az állatidomító mozdulata és egy cselekvéssor. A cirkuszi néző nem látja vagy nem veszi észre, mi volt a pici jel,
amely reflexesen elindította az állatban a mutatvány elvégzését.

(A folytatás a téli számban olvasható)