A fák naplót írnak

A fák naplót írnak

Az embernél az ősz hajszálak, a haj ritkulása vagy akár hiánya, az arc és általában a bőr ráncainak szaporodása jelzi külsőleg is a megélt évek számosságát. De mi jelzi a fák életkorát? A nagyon öreg, több száz vagy akár ezeréves fákról könnyű megmondani, hogy már sokat megéltek. Törzsük göcsörtös, ágaik kurták, kevés levelük van, megtörtnek néznek ki, mint egy vénember. De igazán pontosan az évgyűrűk száma árulkodik a korukról. Persze, azok kívülről nem látszanak.

A fatörzsek évgyűrűs szerkezete abból adódik, hogy a mérsékelt égövön, az évszakok váltakozása miatt tavasszal kissé lazább, világos színű faanyag képződik, amelyet zömében szállítósejtek alkotnak, míg ősszel, a télhez közeledve sűrűbb és sötétebb lesz a faanyag, mert olyankor több, vastagabb falú szilárdítósejt képződik. A fa annyi éves, ahány gyűrűje van. De ezt már tanultad.

Az évgyűrűkből nemcsak a fa kora olvasható ki, a hozzáértők képet kaphatnak a fa élete során bekövetkezett környezeti változásokról is. A jellegzetességek alapján a kutatók képesek rekonstruálni az egykor uralkodó időjárási viszonyokat, a száraz éveket, az erdőtüzeket, áradásokat, sőt, a fákat károsító egyéb hatásokat, mint például a levélrágó rovarok inváziója vagy hernyók támadása. A gyűrűkbe beleíródnak a fára ható események, ezért mondhatjuk, hogy az évgyűrűk a fa naplóját alkotják. Ha hűvösebb, rövidebb vagy éppen szárazabb a nyár, vagy ha bármilyen körülmény kedvezőtlenebbé válik, keskenyebb gyűrűk képződnek, az évgyűrűszerkezet tömörebb lesz. Ha viszont jók a növekedés feltételei, bőségesen van csapadék, megfelelő a hőmérséklet, az évgyűrűk szélesebbek. Nyomot hagy az is, ha a fát tartósan egyirányú szél éri, ilyenkor a lombkorona aszimmetrikussá válik, és a törzs is meggörbül. Ez kívülről is látszik. De hogyan rögzül ez a fa naplójában, vagyis mit mutatnak ilyenkor az évgyűrűk? A szél felőli oldalon vastagabbak, erősebbek, tömörebbek lesznek, míg a szélárnyékos oldalon vékonyabbak, lazábbak.

Az évgyűrűk azt is elárulják, hogy az a bizonyos környezeti hatás mikor érte a fát. A naptári évek beazonosítása a fa kivágásakor lehetséges, de fúrással is vehetnek mintát belőle, s akkor még az életében. A legkülső gyűrű a vizsgálat évében keletkezett, az alatta lévő tavaly, majd beljebb a következő, tavalyelőtt és így tovább.

Több évszázados fákról, még ha manapság már csak egy épületbe épített oszlop vagy gerenda formájában is találkozunk velük, az évgyűrűk alapos vizsgálata alapján meg lehet mondani, hogy pontosan mely években éltek. Ez speciális, meglehetősen bonyolult módszerrel történik. Az ismeretlen, de régi korból származó faminta évgyűrűmintázatát ráillesztik ugyanazon a tájegységen belül, vele egy időben, illetve az azt követő korokban, ismert éveket megélt fákról készített évgyűrűsorozatra. A pontos illeszkedés, a gyűrűk egyezése jelzi a közösen megélt éveket. Így sikerült például a törökök által épített és 1574-ben használatba vett budai Rudas-fürdő medencéjét tartó facölöpökből vett mintákról megállapítani, hogy a fákat, melyekből a cölöpöket ácsolták, 453 évvel ezelőtt, 1572 májusában vágták ki.

Ugye, nem gondoltad, mennyi mindenről árulkodnak a fatörzsek?

Előző cikk
Adventi Szitakötő előfizetés
Következő cikk
Új oldalon repül a Szitakötő