TESTÜNK ALKATRÉSZEI

Az emberi test egyes részei nagyon hasonlítanak különféle gépekhez. Az agyunk sok milliárd idegsejt összetett hálózata, amely bonyolult műveletek elvégzésére is képes, bár minden egyes idegsejt csak két állapotban lehet: vagy aktív, vagy nem. Matematikai nyelven vagy egyes, vagy nulla állapotú. A számítógép is milliárd parányi elektromos kapcsoló bonyolult hálózata, amelyben minden elemi egység szintén csak egyes vagy nulla állapotban lehet. Ebből a szempontból az agyunk és a számítógép működési alapelve tehát gyakorlatilag ugyanaz. Ettől még nem igazán gép az agy, csak valami ahhoz hasonló.

Tekinthető-e a szemünk valamiféle fényképezőgépnek? Eredetét és anyagait tekintve nem, de működésében mégis nagyon hasonlít hozzá. A nézett dolgokról szemünkbe érkező fénysugarak a szemlencsén áthaladva a szem belső felületén lévő ideghártya egy-egy pontjára, egy-egy érző idegsejthez érkeznek. Ott ettől elektromos jelek keletkeznek, amelyek befutnak az agyba, ahol szintén idegsejtek vannak. Ezek az idegsejtek a beérkező jeleknek megfelelően kerülnek aktív állapotba; s ezt éljük meg úgy, hogy látjuk a tárgyat. Tehát a szemünkkel nézünk, de az agyunkkal látunk.

A fényképezőgépben nem élő anyagból készül a lencse, hanem üvegből, de ott is hasonló történik. A digitális fényképező-gépekben a beérkező fénysugarak a lencsén keresztül egy különlegesen kezelt felület millió parányi érzékelő pontja közül némelyikbe befutnak. Ott a fény hatására pici áramocskák keletkeznek, és egy gépi memória megjegyzi, hogy mely érzékelő pontok lettek aktívak. Ha meg akarjuk nézni, hogy milyen lett a kép, egy kattintásra a memória a monitor megfelelő pontjaira küldi a jeleket.

Tekinthetjük-e a szívet motoros pumpának? Anyagát tekintve nyilván nem, de a működése nagyon hasonló. Gondolj a biciklipumpára! Amikor fölfelé húzod a fogantyúját, beszívja a levegőt, amikor lenyomod, belepréseli a gumibelsőbe. Amikor húzod, persze nem a gumibelsőből szívja ki a levegőt, hanem a szabadból. Ha nem így lenne, nem tudnád felfújni a bicikli kerekét.

A megoldás kulcsa egy szelep: egy lyuk a pumpa dugattyúján, amely alulról bezárható egy mozgatható kis fedővel. Ha fölfelé húzod a pumpát, a dugattyú alatt lévő levegő kitágul, vagyis csökken a nyomása, ezért ez a kis fedő lehajlik. Mivel így a lyuk szabaddá vált, húzás közben a dugattyú fölött lévő levegő fokozatosan alulra kerül. Amikor lefelé nyomod a pumpát, akkor összepréseled az alatta lévő levegőt, ettől annak megnő a nyomása; felnyomja a kis fedőt, vagyis bezárja a lyukat. Így a dugattyú által lefelé nyomott levegő csak kifelé, a gumibelsőbe tud alul távozni. Persze mindehhez az is kell, hogy a gumibelsőnek
is legyen fordítva működő szelepe.

A szívben és a szív körüli erekben, meg a vénákban (visszerekben) is vannak hasonlóan működő szelepek, amelyeket billentyűknek is hívnak. A vért izomerővel pumpáló szívkamra egyik oldalán lévő szelep csak befelé engedi a vért, a másik oldal szelepe pedig csak kifelé. A vér tehát a szíven keresztül csak egy irányban folyhat. Van, akinek valamelyik szívbillentyűje nem zár jól. Ilyenkor a vér egy része a nem tökéletesen záródó szelep mellett visszafelé is folyik. Így a szívnek több munkát kell végeznie, hogy a veszteség ellenére mégis a szükséges mennyiségű vért pumpálja ki magából, be a verőerekbe, amelyek elszállítják a nélkülözhetetlen tápanyagokat és oxigént a szervek felé.

Tekinthetjük-e a fogainkat gépnek? Nagy erővel összenyomják és kisebb részekre darabolják az ételt, mint ahogyan a daráló töri apróra a diót. Az őrlőfogak egymáson oda-vissza csúsztatva ugyanúgy őrlik finomra a táplálékot, mint az egymáson elforgó malomkerekek őrlik lisztté a közéjük került gabonaszemeket.

Tekinthetjük-e gépnek a béltartalmat továbbító belet, amely bár egyhelyben marad, viszont, ami benne van, az folyamatosan halad előre? Így működik az Archimédesz-csavar is. Ez egy cső, amelyben egy laza, csavarmenetes tengely forgatható. Ha jó irányba tekerjük, a vízbe merülő alsó vége felől a vizet a lapok fokozatosan felhozzák a cső felső végéhez. Maga a tengely tehát egy helyben marad, a vizet azonban folyamatosan továbbítja. Így tudjuk kiemelni például a folyóból az öntözővizet.

Az emberi test és a gépek hasonlósága szavainkban is megjelenik. Pl.: fog – fogas-kerék, gége – gégecső. Keress további példákat!