Növények páncélban

Páncélról hallva mi jut először az eszedbe? Ha szereted a történelmet és a kalandos elbeszéléseket, bizonyára egy középkori lovag. Vagy későbbi korokból egy erős, nehéz autó, esetleg kincset szállító páncélvonat. A páncélra nemcsak élettelen fémburkolatként gondolhatunk, hiszen az élő természetben is vannak páncélok. Például ha vannak akváriumi halaid, talán van köztük páncélos harcsa, de gondolhatsz a teknősök páncéljára is. Bármelyikről beszélünk, mindegyiknek az a feladata, hogy védje, óvja viselőjét, akár a nemes lovagra, a teknősre vagy egy különlegesen erős járműre gondolunk.

Sok esetben a növényeknek is szükségük van védelemre. Védeni kell sejtjeiket, terméseiket, magvaikat az élő és élettelen környezet káros hatásaitól. Tehát képeseknek kell lenniük valamilyen védő burkolat készítésére. Az állatok testét alkotó sejteket kívülről sejthártya, szakszóval membrán veszi körül. A növényi sejteket viszont a sejthártyán kívül még sejtfal is burkolja. A sejtfal viszonylag kemény, merev, és sokféle feladatot lát el, többek közt szilárdítja a növény testét, megszabja az alakját, szigetelő rétegként működik, és természetesen védi a sejteket a mechanikai és kémiai behatásoktól, kártevőktől. Ha – megfelelő körülmények közt, például laboratóriumi kísérletben – lebontjuk, elemésztjük a sejtfalakat, a növények testét alkotó szövetek gömb alakú, csak a membránnal körülvett sejtekre esnek szét. Nézzünk körül a növények között, és keressünk „páncélokat”!

Már az egyszerűbb szervezetek, az egysejtű algák közt is találunk ilyet. A páncélos ostoros moszatokat általában cellulózpáncél borítja. A sejtjüket körülvevő burok kemény lapocskákra tagolódik, melyeket mély barázdák választanak el egymástól. Ilyen a fecskemoszat, ami az egysejtű algák között viszonylag nagytermetű, hiszen 0,1–0,4 mm-es méretével akár szabad szemmel is látható, és sajátos, szigonyra emlékeztető alakja van. A sejt hátsó részének három különböző hosszúságú, szarvszerű nyúlványa fecskefarkra emlékeztet, erről kapta az alga a nevét. Hazai vizeink közül a Balatonban találkozhatunk vele.

(A folytatás a téli számban olvasható)