Az öreg szakács kuktája – szórakoztató feladatok nyárra
Olvasd el vagy hallgasd meg a mesét itt.
EGYEDÜL VÉGEZHETŐ JÁTÉKOK
- Válassz ki egy rövid útvonalat (udvar, kert, park), és képzeld el, hogy minden növény egy „fűszer”: a fű petrezselyem, a bokor bazsalikom, a fa babér.
- Séta közben érintsd meg óvatosan a növényeket, és mozogj úgy, mintha megkóstolnád a fűszereket: gyors lépés csípős ízhez, lassú ringás édes ízhez, vicces ugrás savanyúhoz.
- Képzeld el, hogy egy hatalmas láthatatlan fazékba kell „beledobni” a hozzávalókat: minden hozzávaló egy mozdulat.
- Fuss a kijelölt vonalon, és minden harmadik lépésnél csinálj egy mozdulatot (guggolás = répa, magasra nyújtózás = tészta, fordulás = só), mintha készülne egy furcsa, mozgásos leves.
- Találj ki 5 „kuktamozdulatot”: fedőemelés, fazékkeverés, krumplihámozás, sóhintés, sütőnyitás – mindegyikhez saját, jól megjegyezhető mozgást.
- Ezekből rakj össze egy mini tornasort, amit a kertben vagy füves részen végigcsinálsz, mintha gyakorló kukta lennél egy mesebeli konyhában.
- Válassz ki egy egyszerű ételt otthon (pl. szendvics, gyümölcssaláta), és „fordítsd le” kuktanyelvre: minden hozzávalónak adj furcsa új nevet (pl. kenyér = puhapajzs, paradicsom = piros gömbbomba).
- Írj vagy rajzolj egy rövid „receptet” ezekkel a szavakkal, amit később elővehetsz, és nevetve elolvashatod.
- Nyári napokon, amikor különböző illatok vannak (reggeli, ebéd, süti), állj meg egy pillanatra, csukd be a szemed, és próbálod kitalálni, mire emlékeztet az illat (pl. ünnep, kirándulás, vendégek).
- Ezeket az emlékeket rajzold le külön kis „illatkártyákra”: nem kell ételt rajzolni, elég az érzést (pl. tűzijáték, hegyek, szív).
- Képzelj el három vicces konyhai baklövést (pl. a sütitésztából labda lesz, a leves kék, a kenyér folyékony), és mindegyikhez találj ki egy okot.
- Rajzold vagy írd le, mit csinált a képzeletbeli kukta, hogy ilyen furcsa eredmény lett – minél különösebb, annál jobb. Használd a fantáziádat!
CSALÁDDAL JÁTSZHATÓ JÁTÉKOK
- A játszótéren vagy kertben mindenki választ magának „alapanyagot” mozgás formájában (pl. futás = tészta, ugrálás = zöldség, kúszás = fűszer).
- A „szakács” (egy családtag) hangosan mondja, milyen étel készül (pl. gyors leves, lassú pite), a többiek pedig a megfelelő mozgásokból „összefőzik” az ételt – ha kész, együtt kitaláljátok, milyen lehet az íze.
- Jelöljetek ki egy útvonalat kint, ahol külön „állomások” vannak: zöldséges, gyümölcsös, fűszeres, pékség.
- Minden állomáson csináljatok egy közös mozdulatsort (pl. közös „dagasztás”, „hámozás”, „szeletelés” utánzása), majd futással vagy gyors sétával menjetek tovább a következő állomásig.
- Valaki „só”, valaki „cukor”, valaki „víz”: mindenkinek más mozgás jut (pl. só: apró, pattogó lépések; cukor: lágy, köröző mozgás; víz: hullámzó futás).
- A „szakács-vezető” kiabálja, melyik anyagból mennyi kell az ételhez, és a többiek annak megfelelően mozognak (pl. „sok víz, kevés só, egy csipet cukor”), mintha egy szokatlan táncreceptet követnétek.
- A családtagok kiválasztanak különböző konyhai eszközöket (kanál, fakanál, műanyag tál, habverő – csak ami biztonságos).
- Próbáljatok meg közösen egy „levesritmust” kitalálni: lassú keverés hang, gyors kopogás, halk csörrenés – mintha egy zenés szakács vezetné az egész konyhát.
- Egy tálba papírcetliket tesztek, rajtuk különféle fűszerek vagy alapanyagok neveivel (valódiak és kitaláltak is lehetnek: bors, fahéj, csillámfűszer).
- Mindenki húz három cetlit, és mond egy rövid, vicces történetet arról, milyen ételt készítene ezekből, és milyen kalandot okozna az, ha valaki véletlenül túl sokat tenne bele.
- Üljetek le a konyhában, nappaliban vagy teraszon, és együtt elemezzetek egy képzeletbeli konyhát: ki mit lát benne fontosnak (pl. régi lábos, kedvenc tányér, családi süti).
- Mindenki rajzol egy részletet egy nagy közös lapon, és mesél 1–2 mondatot arról, miért fontos neki – így lesz egy közös, mesebeli konyhaplakátotok.
Kapcsolódó segédanyagok
