KICSIK NAGY ÚTON

Abdul nyolcéves, és már hetek óta gyalogol. Egy hónapja hagyta el az otthonát, mert menekülni kellett a háború elől. Szandálja elrongyolódott a hosszú úton, hatéves kistestvére kezét szorongatja, és nem tud válaszolni a kérdésre, hogy hol vannak a szülei.

Abdul menekült gyerek. Haza nem mehet, pedig egyetlen vágya, hogy a családjával legyen.
hosszú és viszontagságos út
Elgondolkoztál már, milyen lenne, ha el kellene hagynod az otthonodat? A világon rengeteg gyerek van, akik nem gondolkoznak ilyesmin, különböző okokból mégis indulniuk kell. Ha az otthonukat veszély (háború, éhínség) fenyegeti, sokszor nincs más lehetőségük, mint útra kelni a jobb, biztonságosabb élet reményében. Felnőtteknek is embert próbáló feladat, gyerekként pedig elképzelhetetlen nehézségeket élnek át az út során. Nem úgy utaznak, ahogy mi nyaralni megyünk. Ők gyalog, úttalan utakon óriási távolságokat tesznek meg a vágyott biztonság felé. Országokon keresztül menekülnek egész családok, kisgyerekekkel, kevés csomaggal, rossz körülmények között. Legtöbben a távoli Afrikából és Ázsia országaiból indulnak, és mire elérkeznek Magyarországig, hatalmas út van mögöttük. Gyakran maguk sem tudják, hogyan tovább. Afganisztánból, Szíriából, Szomáliából menekülnek a legtöbben. Nézd csak meg egy világtérképen, milyen irtózatos távolságból érkeznek Európába a menekültek. Általában a nyugat-európai országokba igyekeznek, ezért kelet felől Magyarországon haladnak keresztül. A menekültek között sok gyerek egyedül is nekivág az útnak, mert családja küldi el egy messzi országba, hogy megóvja a hazájában fenyegető veszélyektől. Gyakran azt remélik, a távolból segíteni tud majd az otthon maradt családtagoknak. Mások a hosszú és viszontagságos út során szakadnak el a szüleiktől, és magukra maradnak egy idegen országban, amelynek nem beszélik a nyelvét. Olyan is előfordul, hogy egy gyerek igyekszik eljutni a már elmenekült, másik országban élő családjához – felnőtt kísérő nélkül. Ők az „úton lévő gyerekek”, akiknek különösen nagy szükségük van segítségre. A kétségbeesett menekültek szinte mindenre hajlandóak, hogy eljussanak a jobb világba. Védtelenségüket sokan kihasználják. Az embercsempészek pénzt kérnek a menekültektől, hogy átjuttassák őket a határokon. Ám gyakran csalnak: elveszik a pénzüket, és nem segítenek.

Amikor a menekült gyerek Magyarországra érkezik, egy sor hivatalos eljáráson kell keresztül mennie, rengeteg kérdést tesznek fel neki, orvos is megvizsgálja. Erre azért van szükség, hogy kiderüljön, hány éves, hogy hívják, hol született, egyedül vagy családjával érkezett, miért jött el a hazájából és merre tart. Egyszerű kérdéseknek tűnnek, mégis nagyon nehéz beszélgetni valakivel, aki nem tud magyarul, fél, és nem tudja, mi lesz vele. Az életkor azért is fontos, mert ha valaki már nem gyerek, hanem 18 év feletti, egészen más ellátásban részesül menekültként. Legtöbbször fiúk érkeznek a családjuk nélkül, akik eleve nehéz körülmények között élnek, a nehézségek miatt hamar fel kellett nőniük, ezért másképp fejlődtek, mint a hasonló korú európai gyerekek. Nehéz megállapítani, hány évesek. A menekülteket segítő szervezetek megpróbálnak mindent megtenni a egyedül maradt gyerekekért, de ehhez tudniuk kell, mit szeretne maga a gyerek. Ha másik országban élő családjához akar eljutni, ehhez kell hozzásegíteni, ha Magyarországon maradna, abban kell támogatni. A menekültek útlevél és hivatalos papírok nélkül nem kelhetnek át a magyar határon, ezért sokszor bujkálniuk kell. Ha 18 év alattiak, akkor a menekülteket segítő szervezetek igyekeznek megvédeni és segíteni őket.

…

(A folytatás az őszi számban olvasható)

Gondolkodtál már azon, hogyan zajlanak egy menekült gyerek mindennapjai? El tudod képzelni magadat ilyen helyzetben? Le tudod rajzolni, írni, hogyan viselkednél, mit tennél?

Küldd el munkádat a szerkesztőség postai vagy elektronikus címére 2015. november 13-ig! A legszebb, leggondosabb művek alkotóit megjutalmazzuk, és megjelennek a menekülteket segítő Magyar Helsinki Bizottság karácsonyi üdvözlőkártyáján.