NÉZZÜK EGYÜTT Gyarmathy Tihamér képeit!

A természet szinte minden művészt megihlet. Gyarmathy Tihamér nem festett tájképeket, a természet legapróbb részleteit, környezetünket is elvontan ábrázolta. Művészetében a kezdetleges szervezetek, az állatok, a növények és a kozmosz felépítését elvont formákkal jelenítette meg.

Még pécsi gimnazista, amikor egy tehetségkutató kiállításon bemutatják Zenei álmok című festményét – a zene mindvégig fontos téma és kompozíciós elem művészetében. Bartók Béla vagy Kurtág György zeneművei is festményre ihlették. Majd a hatvanas években köt művészi szövetséget építészekkel, és művein is egyre erősebb az építészeti hatás. 1965-ben hat hónapig Lengyelországban tartózkodik, és részt vesz egy nemzetközi alkotótábor munkájában. Fémhulladékokból, csövekből, dróthálókból, kazánalkatrészekből készítettek akkor rendkívül modern műveket. Gyarmathy szobrászi munkáiról filmet is forgattak, A vas virágai címmel. Szenvedélyesen érdeklődött a természettudományok, elsősorban a fizika, a biológia és a kozmológia iránt.

1933-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, még a háború előtt bejárta Olaszországot, Németországot, Franciaországot és Svájcot. Az új művészeti kifejezésmódok megragadták: a mértani formák, négyzet, háromszög, kör vagy az egyenes vonal szépségét kiemelő alkotások nagy hatást tettek rá. Hazatérve kapcsolatba került a magyar avantgárd fontos szereplőivel, köztük a Szitakötőben is bemutatott Kassák Lajossal. Gyarmathy az Elvont Művészet magyarországi csoportjának tagjaként a nonfiguratív művészet felé fordul. A kifejezés azt jelenti, hogy a képen nincsenek valóságos, felismerhető alakok vagy épületek. Ehelyett szögletes vagy gömbölyű formák, például indákra emlékeztető minták lakják be a teret. Kállai Ernő művészeti író találóan „bioromantiká”-nak nevezte ezt a művészeti kifejezésmódot. Apró részletek és nagy léptékű térbeli szerkezetek kapcsolódnak össze a képeken. Az organikus (vagyis szerves, élő) formákból épülő titokzatos rendszer ismeretlen világot rejt, valóságos és képzeletbeli lényekkel. A geometrikus és organikus elemekből kialakuló kompozíció Gyarmathy művészeti látásmódját egész életére meghatározta. A kezdeti sikerek után húsz éven át nem volt kiállítása. „Az én korosztályom – írta egy emlékezésében – mindig a rövidebbet húzta”. A negyvenes évek végétől kétkezi munkásként dolgozott, hogy el tudja tartani a családját.

(A folytatás a téli számban olvasható)