NÉZZÜK EGYÜTT LUCAS CRANACH KÉPEIT!

Idősebb Lucas Cranach (ejtsd: lúkasz kranak) Németországban született, a 15. és 16. század fordulóján élt. Korának egyik legjelentősebb művésze volt, festményeit élénk színekkel alkotta meg, részletgazdag tájképeit érdekes emberalakokkal és állatokkal népesítette be.

Cranach festő édesapjától tanult – ahogyan majd tőle a saját fiai (Hans és ifjabb Lucas Cranach). A fiatal festő Bécsbe költözött, ezután ívelt fel a pályája. Utazásai során a németalföldi festészettel is megismerkedett és kialakult egyedi festésmódja. Néhány év múlva Bölcs Frigyes választófejedelem udvari festője lett és Wittenbergben telepedett le, ahol élete végéig élt és alkotott. A fejedelem annyira elégedett volt a festő munkájával, hogy nemesi címet is adott Cranach-nak, ő pedig címerállata, a denevérszárnyú kígyó emblémáját használta szignóként.

Vallási és világi témájú képei egyaránt nagy hatást keltettek: polgárokról készült arcképei mellett a Madonna-ábrázolásai és a mindennapi élet jeleneteit bemutató zsánerképei is remekművek. Kifejezésmódja azért is különleges, mert összehangolta az egyszerű emberi értékeket közvetítő mondanivalót az északi reneszánsz gazdag színeket használó, pazar festésmódjával.

A választófejedelem festőjeként persze az udvari élet eseményeit, például a vadászat jeleneteit is megfestette. A poszteren látható Udvari vadászat a Hartenfels-kastély közelében című kép hátterében megjelenik a város és a kastély, az előtérben a vadászok hajtotta szarvasok. A kép bal oldalán, alul János Frigyes (szász választófejedelem) látható sötétzöld vadászruhában; számszeríját kifeszítve várja, hogy udvaroncai és kutyái átkergessenek egy szarvast a folyón. Felesége, Szibilla választófejedelem asszony (sárga ruhában) jobbra áll, készen, hogy leadja az első ünnepélyes lövést. A szászországi választófejedelmek gyakran szerveztek kutyás vadászatot, a vadászkürtök jelzéseivel összehangolt  társasági eseményeket. A képen a szarvasok, vadászkutyák és emberek mellett még egy medve is elbújt – megtalálod?

Az első kép Cranach egyik híres műve, a Keresztelő Szent János születése. Keresztelő Szent János fontos szereplő a Bibliában, anyai ágon Jézus rokona. Az újszülöttet az előtérben két nő fürdeti, míg édesanyja gazdagon díszített, baldachinos ágyban fekszik, és két bábaasszony gondoskodik róla. A gyermek fürdetőkádja növényi formákkal díszített faládán áll. A jelenet nyugalmat áraszt, finoman érzékelteti a női gondoskodás hagyományait.

A második képen is szobabelsőt látunk, ahol meglepő módon szintén állatokkal találkozunk. Cranach más portréihoz hasonlóan ez a mű is egy Dürer-metszet nyomán készült. Dürerről már olvashattál a Szitakötőben. Az Albrecht brandenburgi bíboros mint Szent Jeromos című képen Cranach a bíborost Szent Jeromos szerepében ábrázolja kényelmes, kazettás mennyezetű dolgozószobában. Szent Jeromos néhány évig remeteként élt a sivatagban, majd papnak állt, és görögről latinra fordította a Bibliát. Az oroszlán Szent Jeromos jelképe, mert a legenda szerint kihúzott egy tövist egy szenvedő oroszlán talpából, és attól fogva az állat hűséges kísérője lett.