NÉZZÜK EGYÜTT SCHÖNBERGER ARMAND KÉPEIT!

Schönberger Armand izgalmas, élénk színekkel festett, szögletes formákból épülő képein a nagyvárosi nyüzsgés jelenik meg. Lássuk, hogyan alakult ez a kifejezésmód!

A festő 1885-ben született a mai Szlovákiához tartozó Galgócon. A nyolcgyerekes család Armand ötéves korában Budapestre költözött. Szülei nem tudták támogatni a művészi pályán, ezért önképzéssel kezdte a rajztanulást. Eleinte a Nemzeti Múzeumban Munkácsy Mihály olajfestményeit másolta. Később esti tanfolyamon, majd Münchenben egy művészeti iskolában tanult. Utána a Müncheni Művészeti Akadémiára járt, nyaranta pedig a híres nagybányai művésztelepet látogatta. Nagy hatással volt rá az akkoriban szerveződő „neós” (a neo görög szóból, jelentése: új, újító) csoport szemlélete. A nagybányai művésztelepen a korszak jelentős alkotói fordultak meg, a fiatal művészek mestereik — Réti István, Ferenczy Károly, Thorma János — hagyományos, természet utáni festészetét elavultnak érezték. A korszakban megszokott volt, hogy a művészek müncheni, esetleg bécsi akadémiai tanulmányaik után Párizsban is megfordultak.

A francia élmények hatására új művészeti látásmód alakult ki: már nem egységes harmóniára törekedtek, hanem az erős színek hatásával játszottak. A természetközeli ábrázolást felváltották a városi környezet és a modern társadalom témái. Két eltérő irány, az érzelmeket kifejező expresszionizmus és a geometriai formákból építkező kubizmus került előtérbe. A művészek a két irányzat ötvözésével is kísérleteztek, ez a kubo-expresszionizmus.

Ebben a pezsgően újító közegben formálódott Schönberger Armand festészeti kifejezésmódja. Ő is eljutott Párizsba, ahol az avantgárd irányzatok térszemléletét és a bátor színhasználatot tanulmányozta. Az inspiráló élmények hatására a kubizmus és az expresszionizmus elemeit vegyítő grafikákat és festményeket készített. Sőt, még a szobrászatba is belekóstolt. Képein hangsúlyos a kontrasztos színhasználat és a formák lendületes rajza. Nézzük a Dunai rakpart című képet! A csónakban ülő és a parton álló alakok kidolgozatlanságához képest a hajók formája pontosan kivehető. A háttérben a híd szivárványos színekben játszik, de csak sejteni lehet a part vonalát. A folyó élénk, kékes árnyalatai érzékeltetik a hullámzást, szinte hallani, ahogy a víz nyaldossa a partot.

Schönberger Kassák Lajoshoz is kötődik, akinek munkáival a tavaszi Szitakötőben ismerkedtünk meg. Kassák avantgárd folyóiratai, A Tett és a Ma körébe tartozott a képzőművész Schönberger is, 1917-ben pedig részt vett a Hetek (más néven Fiatalok) festőcsoport megalapításában. A csoport több kiállítást is szervezett. Tagjai (Schönbergeren kívül például Kmetty János, Uitz Béla, Nemes Lampérth József) a geometrikus szerkesztést erőteljes érzelmek kifejezésével és hangsúlyos színhasználattal ötvözték. A Rózsadomb című képen érzékelhető Kassák hatása. A háttérben a dombra felkapaszkodó szögletes házakat az előtér fáinak gömbölyű lombja ellensúlyozza. A kép hangulata a kékes színárnyalatoktól álomszerű, mintha baljós felhő ereszkedne a tájra.

(A folytatás a nyári számban olvasható)