NÉZZÜK EGYÜTT Giuseppe Arcimboldo képeit!

Szereted a fejtörőket? Szoktál kirakóval játszani? A művészek között is akadnak játékos elmék, akik a nézőket játszótársnak tekintik és izgalmas feladványokkal szórakoztatják. Giuseppe Arcimboldo (ejtsd: dzsuzeppe arcsimboldó) különös arcképeit gyümölcsökből, növényekből vagy könyvekből építette fel.

Giuseppe Milánóban született a 16. század elején, jómódú családba. Apja a korban kevésbé ismert festő volt. A kisfiú hamar érdeklődést mutatott a művészet iránt. Fiatalon ólomüvegfestőnek készült, színes templomi ablakokat készített. Lassanként egyre ismertebb lett, olasz nemeseknek festett címereket, aztán a német-római császár udvari festője lett, portrékat és családi jeleneteket készített, sőt, jelmezeket is tervezett. Negyedszázadon át dolgozott Bécsben – és később Prágában – a császári udvarban, ahol tudós csillagászok, zenészek és más mesterek körében szerzett ihletet. A császári Wunderkammerek (csodák kamrája) különös és érdekes tárgyakat, terméseket, növényeket és más természeti kincseket tartalmazó, egyre gyarapodó gyűjteménye is foglalkoztatta a fantáziáját. Arcimboldo játékos ötleteivel megújította a szabályokhoz kötött reneszánsz festészetet. Arcképeit a legkülönbözőbb elemekből alkotta meg: gyümölcsökből, halakból, termésekből és használati tárgyak-ból. Egyik legismertebb műve a Négy évszak négyes portréja, amelyben az évszakra jellem-ző termések és élőlények alkotják az arcokat.

A Tavasz című képen virágba borult növények testesítik meg a termékeny évszakot. A figura profilból ábrázolt arcát és haját pompás virágok alkotják, testét zöld növényekből formálta meg a festő. A sötét háttér előtt jól érvényesülnek az aprólékosan kidolgozott részletek.

A Könyvtáros című képen az alak a foglalkozására jellemző tárgyakat személyesíti meg: könyvek, írószerek alkotják az arcképet, az orra alatt furcsa szakállal. Az efféle állati szőrzetből készült ecsetekkel portalanították a könyveket a könyvtárakban. A korban a gazdagság jele volt a könyvgyűjtés, bár gyakran a jómódú tulajdonos nem is tudott olvasni, csupán a társadalmi helyzetét akarta jelezni.

A poszteren látható az évszakok isteneként (Vertumnus) ábrázolt II. Rudolf német-római császár arcképe, amelyen számtalan gyümölcs, zöldség és virág alkotja az uralkodó portréját. A sokszínű kompozíció az uralkodó nagyságát és hatalmát jelképezi, a termések sokfélesége pedig az érdekességek gyűjtésének korabeli vágyát is megmutatja. Hányféle termést találsz a képen?

Bár a saját korában e szokatlan képek miatt inkább különcnek tartották, mint zseninek, a 20. század elején a szürrealista művészet újra felfedezte Arcimboldót. Sajátos látásmódjával rávilágított az ember és a természet közötti kapcsolat mélységére és szellemesen mutatta be, mennyire sokszínű a világunk. Hatását jelzi, hogy a művészettörténetben elterjedtté vált az ‘Arcimboldo-palindroma” kifejezés is, amely arra utal, ha egy képet elforgatva egy másik képet kapunk. Egyes arcképeit oldalra fordítva tájkép vagy csendélet jelenik meg a néző előtt. Az ilyen bonyolult kompozíciós szerkezet kialakításához a kivételes festői tehetség mellett találékonyságra volt szükség.