Kondorkeselyű

Peru hatalmas és gyönyörű ország Dél-Amerikában, a Csendes-óceán partján. Három nagyon különböző tájegységre tagolható: a tengerparti homokos, száraz sivatagok vidéke; a hegyek alkotta táj: ahol az Andok húzódik, a világ egyik leghosszabb hegylánca, óriási, havas csúcsokkal; és az Amazonas-esőerdő, tele titokzatos növényekkel és állatokkal.

A hegyláncok őslakosai az inka indiánok.

Valaha hatalmas birodalmat építettek, és olyan sokan voltak, mint egy mai nagy ország lakossága. Főnöküket, a birodalom uralkodóját Inkának nevezték, és úgy tisztelték, mintha a Napisten (Inti) fia volna. Az inkák olyan helyekre is építettek városokat, ahová alig lehet felmászni: meredek hegycsúcsokra. Leghíresebb településüket, Machu Picchut (ejtsd: macsu pikcsu) ezért is hívják a Felhők Városának. A hatalmas sziklákat pontosan faragták ki és illesztették egymáshoz, még egy kés pengéje sem fér el a kövek között. A földrengések sem tudták összedönteni, holott nem használtak cementet vagy más ragasztót. Az inkáknak a magas hegyekben lámák és alpakák segítettek. A hegyoldalakba faragott lépcsőzetes teraszokon termesztettek kukoricát, babot és sokféle krumplit. Nem voltak betűik és könyveik, viszont színes fonalakból csomókat kötöttek. Ezek száma és helye mutatta, mennyi krumpli van a raktárban vagy hány katona vigyáz a birodalomra. A hatalmas birodalomban a híreket futók vitték: az egyik futó átadta az üzenetet a következőnek, így a fontos tudnivalók napok alatt mindenhová eljutottak.

Az inkák szent madara a kondorkeselyű. Úgy hitték, a kondor köti össze a földi világot az égbolttal. Közvetít az emberek és a Napisten között. A madár a halhatatlanság szimbóluma is, az andoki népek hite szerint amikor megöregszik és elfárad, a legmagasabb sziklára repül, összecsukja szárnyait és belezuhan a szakadékba, hogy aztán rögtön újjászülessen.

Gondold el, mekkora a madár, ha a szárnya fesztávolsága elérheti a 3 métert! Igazi „vitorlázórepülő”, kihasználja a hegyek felé áramló meleg levegőt, és órákon át képes repülni anélkül, hogy megmozdítaná szárnyát. Az egyik megfigyelt kondor öt órán át, 172 kilométeres távon repült szárnycsapás nélkül. Magasan a felhők felett, akár 5000 méteres magasságban köröz, ahonnan rendkívül éles szemmel mindent lát. 

Többnyire fekete tollazatú, de a nyaka körül puha, fehér tollgallér van, mintha sálat viselne. Bőre színváltós. Ha a hím kondor dühös vagy izgatott, a feje színe változik, például sárgáról vörösesre. Bár hatalmas és félelmetesnek tűnik, a kondor nem vadászik élő állatokra, nem bántja a lámákat és az embereket sem. Dögevő – lehet, már a kifejezés is megborzongat, pedig a keselyű táplálkozása igencsak hasznos: tisztán tartja a természetet, megakadályozza a betegségek terjedését. A kondor az erdők és a hegyek takarítója.

Nagyon lassan nő fel, és csak 5-6 éves korában válik felnőtté. De szokatlanul sokáig él: könnyen eléri az 50 éves kort, állatkertekben pedig volt már 70-80 éves kondorkeselyű. Vagyis tovább él, mint egy elefánt vagy medve. A felnőtt, egészséges andoki kondorkeselyűnek nincs természetes ellensége az állatvilágban.

A kondor elrepül című dalt talán ismered. Zeneszerzője olyan erősen merített a perui inka népzenéből, hogy sokan népdalnak gondolják. Az andoki zenére jellemző ötfokú (pentaton) hangsorra épül, egyszerre szomorkás és felemelő. Milyen különös, hogy a magyar népzene alapja is pentaton hangsor, holott az inka indián és a magyar kultúrának nincs semmilyen közös gyökere. A dalt a híres Simon & Garfunkel (ejtsd: szájmon end gárfanköl) duó tette világhírűvé. 2004-ben Peru A kondor elrepül dalt nemzeti öröksége részének nyilvánította.

A Peru címerének tetején (a pajzs felett) látható, kiterjesztett szárnyú madár a szabadságot, a függetlenséget és a nemzet erejét jelképezi.